Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) (Belgrád, 1945. április 27. –) szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész. Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész öccse.
Élete:
1945-ben született Belgrádban, Sztevanovity Milutin és Zemanovity Mária újságíró gyermekeként. Három évesen került Magyarországra, amikor szüleit diplomáciai szolgálatra Budapestre küldték. A család politikai…
“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom!…
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés…
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés…
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés…
Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) (Belgrád, 1945. április 27. –) szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész. Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész öccse.
Élete:
1945-ben született Belgrádban, Sztevanovity Milutin és Zemanovity Mária újságíró gyermekeként. Három évesen került Magyarországra, amikor szüleit diplomáciai szolgálatra Budapestre küldték. A család politikai okokból nem tudott visszatérni Jugoszláviába. Középiskola után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, de tanulmányait nem fejezte be. 1964-ben belépett bátyja, Zorán együttesébe, a Metróba, ahol az akkordgitárosi posztot foglalta el. Már ekkor megmutatkozott szövegírói tehetsége, a legismertebb Metro-dalok szövegét ő írta.
1971-ben elhagyta a Metrót, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban a Magyar Televízióhoz került, dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott. A tévétől 1983-ban vált meg sokadik műsorának letiltása után.
Két gyermeke van. Fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya, Natali, Király Viktor első önálló albumának szövegírója.
A szövegíró:
„Öt-hat éves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Korda Györgynek, Szűcs Juditnak és másoknak. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi.
Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.
Kitüntetései:
eMeRTon-díj – az Év szövegírója (1988)
eMeRTon-díj – az Év dala (1991)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója (1995)
Maecenas-díj (1998)
Huszka Jenő Életmű-díj (1999)
Fonogram Életműdíj (2006)
Fényes Szabolcs-díj (2006)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010) - kimagasló művészi értéket képviselő dalszövegeiért
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
